A szégyen, mint társadalmi konstrukció, törlendő. De a szégyen, mint az örök, folyamatosan konstruálódó, folytonos változásában egy és örök szépség megnyilvánulása, nagyon is áldásos. Ha éppen tisztább vagyok, kibaszottul élvezem a szégyent, és igyekszem inkarnálni, világba vinni az egyetlen igazi…