Nem, nem vagyok beállva. Ez csak az a másnaposság, ami már az első két sörig masszív pupillatágulat és libabőr, ami már szublimáltan-transzcendensen, összetörő erejű kifinomult gyengeséggel írja arcomra sáppírját, a rózsa fehér és rózsaszín színét, akárha tökéletes viaszbábmester remeke lennék,…

Röviden és vázlatosan: ha nincsenek ürességi/antiesztétikai/negativitási problémáid, akkor a szenvedéssel, a dolgok élvezésének hiányával azokat feltöltöd/megtisztítod. Az élvezettel - hacsak nem találsz kimeríthetetlen transzcendens élvezetre, amely a gyönyörű és mindent tartalmazó fájdalommal…