Egy jó kis frissítő hányás-fosás után neki is állok reggeli jegyzetemnek.
Milyen érdekes amúgy, hogy a test védekező reakciói a lelket is tisztítják. Biztos tapasztaltad már, hogy a hányás, a láz, a nyakba öntött hideg víz (mondjuk az nem teljesen jön ide), a szervezeted másnapos öntisztítása és úgy általában a szenvedés tiszta lelkiállapotba kerítenek. Olyankor szebben érzel. Ú, és a pánikrohamot nem mondtam. Pedig egy igazi homlokról ömlő vizes, süketítően fülsípolós, mélytesti zsibbadós és a végén elájulós pánikroham a legtisztább állapotba visz mind közül.
Értem már, hogy miért a mérgek. Hogy miért méreg minden szer, amitől jól érzed magad. Mert a tested védekezik, és a védekezés kihat a lelkedre is. Működésbe hozza a lelki immunrendszert, és megtapasztalod a tisztaság magas fokait.
Méreg nélkül nincs gyógyszer. Mocsok nélkül nincs tisztaság. Ki tudja, mennyivel alacsonyabb fokozaton állnék, ha nem lennének emberek, akiket joggal és állandóan gyűlölnöm kell.
A szenvedés misztériuma nagyon mély. Talán nincs is szükség az endlösungra. Mégis hogy élhetnék egy jó életet felhőtlen körülményekkel?
Ami nem öl meg, az megerősít. De az is, ami megöl. A halál hozza működésbe a legerősebb védekező reakciót, amely az örök életbe vezet.
Talán nemedtől függetlenül észrevetted, hogy aki rosszul van, az valahogy nemétől függetlenül ,,szexi". És te is szexi vagy, ha rosszul vagy. Én életem első és egyetlen alkoholmérgezésekor láttam először lánynak magam, egy olyan lánynak aki tetszik magának, és mindig visszatér ez rosszullétekkor, ha nem is lányoldalam, de az, hogy szexi vagyok. Aki nagyon jól van, az is szexi, mert mérgezett. Amit manapság gyógyulásnak tartanak, az intenzitáscsökkenés viszont végsősoron méreg. Mert a gyógyszer méreg, és a méreg gyógyszer.
Nem állítom, hogy időnként nem kell kigabalyodni ebből. A bénító kényszer egy szint után már nem szép. Tisztítsd, egyenesítsd szenvedésed, értve ezalatt legfinomabb, legmélyebb bonyolítását.
Minden eddiginél jobban értem a megváltó-kísértő azonosságot. Továbbá egy jó ráérzés, intuíció eredménye is lehet azoknak a drogosoknak a magatartása, akik egyfolytában drogoznak, mert az gyógyszer, de soha nem szednek gyógyszereket, mert azok mérgek. Valamint Jézus... A szenvedés...
,,Kín, gyönyör, mindegy nekik, csak az élet kábító italától lerészegedjenek..." - mondta egy azthiszem hindu vagy buddhista a Karneválban. De én Jézusnak hiszek, aki vállalta a szenvedést. Ha a kín és gyönyör egy, akkor egyre több kell ebből az anyagból. Az Anyagból. Az élet kábító italából, ami legreálisabb, legkifaragottabb, és legfaragatlanabb formájában tisztít, a végsőig. Szintén hamvasi meglátás, hogy az igazi klassz emberek, az alkotók szenvedőek, szenvedő alkatok. És az abból lett (ezt már én írom) hogy lelkük védekezik a világ mérge ellen, és az lesz belőle, hogy óriási tisztaságokba jutnak.
Akinek érzéke van hozzá, annak a legkifinomultabb gyönyört okozza a vér látványa, a kín és a gyönyör látványa, méginkább uralása, méginkább az élet-halál uralása. Ilyen esetben neki áldozza magát a szenvedő. Meglátja a tisztaság szépségét, és rájön, hogy nem magán kell fokozni az Anyag intenzitását, hanem másokon, az még csodálatosabb, akárcsak a szex a maszturbációhoz képest. Mert bűn. És a bűnökre védekezve reagál a lelkünk. Ezért kell, ha bűnözünk, teljes bűnöket elkövetni. Jaspersi határhelyzet.
Korábban sosem akartam a saját vágyaimat nem egészségesnek tartani. Most már tudom, hogy szükségképpen betegek. Maguk a megmérgezések is, és az így létrejött tisztaság folyományai is (egyaránt a vágyaim).,,Aki nem hagyja el apját és anyját..." A megbetegedés követelése.
Kivételt képeznek a föntiekben fölvázolt szabály alól a súlyos csömör, és súlyos pszichózis. Ezek egyaránt elveszik tőled az élet értékét. Hasonlóan kiesel a rendszerből, ha a mérgező rabság és agymosás nem ellenreakciót szül benned, hanem belédhatol, átalakít, és onnantól fogva táplál. Ez rendszeres munka esetén szinte kivétel nélküli. Továbbá a nagyon nyomorult szenvedés.
Azt is teljes mértékben értem már, hogy a tiszta emberekben miért marad teljesen meg az összes sértődésük és dühük, és áll össze gyűlöletté. Azt mondják a hülyék: ,,ezzel csak magadat mérgezed...". Már azt se tudják, amilyen szinten nincs igazuk. Azt meg pláne nem, amelyiken már igazuk van! És milyen jó magunkat mérgezni!
A védekezés képességének birtokában jó bűnt nézni, mondjuk egy démoni lányt, akinek hamis vonzása elleni reakciónk...

Még mindenképpen mondanám Freud tapasztalatát arról, hogy a testi szenvedés, például egy akut szervi gyulladás képes mentális betegeket ideiglenesen meggyógyítani és egészségben tartani, sőt még egy teljesen kifejlett szkizofréniát (akkori nevén dementia praecox) is képes visszább vinni, lejjebb nyomni.

Ja és az alvásmegvonás! Terápiában, depressziósokon részlegeset alkalmaznak, de a bátyám és én egész éjszakait. Másnap ki kell bírni a reggeli-délelőtti ájuldozást, és utána sokkal jobb lesz.

Ja és az ayahuasca (aminek rendszeres használatától egy barátom határozottan tisztább lett) tripjének kezdete előtt gyakori a nagyon kínzó, fejfeszülős hányás.

Ha valami megelőző megszenvedés nélkül zavartalan, az rothadó és az ürességbe zuhantató, mert csak a friss, fiatal dolgok tiszták, a lét tiszta, aminek természete a folyamatos keletkezés, mely szükségképpen egyszerre születő, egymást kiváltó, és AZONOS kínból és gyönyörből áll. Ha van elég kín, akkor a bontottságban semmi romlott nincs, azonban mindnyájunk törekvése a létben lenni, ahol minden egyszerre és egy helyen van, ami szürke és végtelen, és jó művészi érzékű emberek sokan emlékeznek rá kiskoruk előttről.
Férfiaknak: minél közelebb vagy a teremtéshez, a keletkezéshez, annál jobban kirajzolódik előtted egy szűzlány képe, mely a tiszta lelkűeknél kislány. Jöhetnek erről a kislányról olyan gondolatok is, hogy ő egy sorozatgyilkos, a lábáról iszod a vért és tulajdonképpen te vagy ő. Azért szeretem a gyönyörelvű szintetikákat, mert közelebb visznek a keletkezéshez, a teremtés-rombolás végső intenzitásához. Klisés, de fontos megjegyzés, hogy a forrás végtelenül szép.
És ne feledjétek srácok: no pain, no gain!:D

A zenében és az irodalomban is megfigyelhető, hogy a legtökéletesebb fény, szépség mindig sötétség mellett születik. Mondhatjuk a Bűn és bűnhődést, az Üvöltő szeleket, az Esti Kornél satöbbi, de legszemkiszúróbb példái ennek Edgar Allan Poe, és H. P. Lovecraft.

Ja és említeném még a vágy-undor azonosságot, ahol zajlik minden keletkezése.